Karina Halle: Túl közel hozzád

Eredeti cím: Before I Ever Met You
Nyelv: magyar
ISBN: 9786155692833
Eredeti megjelenés: 2017.
Kötésmód: puhaborítós
Oldalszám: 414
Kiadta: Álomgyár Kiadó

Fülszöveg:
“Tinédzserként ​találkoztam először William McAlisterrel. Jóképű férfi volt, gyönyörű feleséggel. Mr. McAlister akkoriban lett édesapám partnere a cégben. Elbűvölő személyiség volt, de csak egy jó családi barát.
10 évvel később: 25 éves vagyok, egyedülálló anyaként elkövettem néhány hibát. Megküzdöttem a démonjaimmal, de most új életet kezdek. Minden az elképzeléseim szerint alakult, míg meg nem pillantottam Will McAlistert.
Elvált, és már nem csak apám barátját látom benne, már sokkal többet jelentett számomra. Árasztja magából a magabiztosságot és a sokat ígérő szexualitást. Magas, férfias, egy igazi gentleman, a tekintete erős és csábító. Teljesen odavagyok érte.
Esélyem sem lehet nála, hiszen ő az apám legjobb barátja, üzleti partnere és a főnököm.
Igaz?
Tévedés.”

“… az embereknek újra és újra összetörik a szíve. És mégis tovább dobog. Az emberek tovább folytatják az életüket. És minden egyes csalódás után erősebbek lesznek.”

Vélemény:
Nos, ez a könyv az első Álomgyár Kiadós könyvem, ráadásul nyeremény is, így nem voltam biztos abban, hogy ennek a bejegyzésnek mindenképp meg kell-e születnie. Virág bejegyzése után és a kiadó ismerete nélkül rettentő bizakodó voltam. A téma tetszetős volt, sok lehetőséget rejtett magában és a borító már elsőre levett a lábamról. Sajnos azonban végül csalódás lett a történet vége…

Alapvetően egy egyszerű romantikus könyvet vártam az elején, aztán amikor az első oldalon rögtön elhangzott az egyik ‘sz’ betűs szó (ami nem a szex volt…), akkor már tudtam, hogy itt valami tömény erotikus jelenettel teletűzdelt könyvet fogok kapni. Ezzel nem is lett volna gond, de eddigi olvasmányaim során nagyjából egy olyan könyvsorozatot sikerült kifogni, ahol volt normális története is az adott részeknek.

A sztori faék egyszerű és sok újdonságot nem tudott felmutatni, pontosabban egyet: a 16 év korkülönbséget. Ami a fülszövegből nem derül ki, de én most le fogom írni, szóval ha zavar egy kisebb spoiler ne olvass tovább… Az nem más, mint hogy Jackie, a főszereplő lány egy bántalmazó kapcsolatból menekült haza a családjához, ahol azután az apja alkalmazta a cégénél. Ebből adódóan én a könyv felénél én már nagyon magabiztosan felvázoltam, hogy az exférj a könyv végén újra felbukkan a színen, csinál valami balhét a gyerekkel vagy a nővel és Will, akivel épp fasírtban van Jackie, majd hősként jön és megmenti ő(ke)t, aztán boldogan élnek… Nos… Nem, nem történt még csak hasonló sem, mert bár egy kliséhalmaz, amit leírtam, de az írónő még feleennyire sem volt kreatív a története végére.
Ugye már korábban említettem, hogy az első oldalon az arcunkba tolja a írónő, hogy lesz itt szex bizony dögivel. Meglepő módon a konkrét aktusra a könyv feléig várni kellett, ami azért már-már csodaszámba megy. 😀 De persze, ez nem akadályozta szereplőinket abban, hogy folyamatosan vulgáris megnyilvánulásokat tegyenek: a lányok egymás közt, a csaj a saját gondolataiban, a pasi szintén, de még apuka is ontotta magából a közönséges beszólásokat. Nekem ez egyszerűen iszonyat fura volt. Jackie gyakran olyan közönséges volt, mint valami utolsó útszéli pillangó… De tuti csak én vagyok túl prűd és nem használok ilyen szavakat… :’)

Aztán a távlatok… Nagyjából három hónapot ölel fel a történet és ezalatt a három hónap alatt örökké tartó szerelem szövődök a közös öö… mikből is? Fogalmam sincs. Mert oké, néha… úgy durván egy darab alkalommal vannak úgy kettesben, hogy nincs körülöttük se gyerek, se munkatársak, se senki… Mármint ami mondjuk konkrét randinak tekinthető. A maradék egyedül töltött időben meg szexelnek. Szóval a beszélgetésük minimális és nagyjából felszínes. Egyszer beszélgetnek a múltjukról és ennyi. Amúgy is jellemzőek a könyvre a felszínes és semmitmondó párbeszédek, néhol rettentő erőltetett az egész…

Példának okáért mikor ilyet talál mondani Will: “Mindig is szerettelek. És előtte nem volt semmi, és közben sem létezett semmi más számomra.” Hogy mi? 😀 Esküszöm, lehet csak én vagyok túl hülye ennek a mondatnak az értelmezéséhez. Mi az hogy semmi? Miért nem senki? És ha senki, akkor mégis hogy? Három hónapnyi kapcsolat alatt, ami előtt két évig agglegény, előtte meg házas volt?
Továbbá ez a vele más, “a lelke beszél hozzám” szöveg is egy vicc volt. Mondjuk legalább a lelke beszéljen hozzá, ha már a kapcsolatuk a szexen, meg az aközbeni obszcén dumákon alapszik…
Nem elemeznék most karaktereket sem. A könyv abszolút pozitívuma volt, hogy nagyon gyorsan lehetett olvasni. Az írónő jól fogalmaz, de a párbeszédei laposak és ha a történet kreatívabb lett volna, talán többet sikerült volna kihozni ebből a felállásból. Sajnálom, mert többet vártam, remélem legközelebb nagyon szerencsém lesz a kiadó más könyveivel… :/
Kedvenc idézetek:

“(…) ha megtalálod azt, amitől gyorsabban dobog a szíved, és a lelked dalol, akkor azt nem engeded el.” 

“A szerelem csak könnyebbé teszi, hogy minden mással megbirkózzunk az életben. Mintha egy hadsereg lenne az oldaladon. De szeretni nem könnyű. A legtöbb embernek meg kell harcolnia érte, és azért is, hogy megőrizhesse. A szerelem olyan, akár egy háború, és a fele idő azzal megy el, hogy az ember saját magával harcol.”

Szólj hozzá!

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük