Art Spiegelman: A teljes Maus + Nyereményjáték

Art Spiegelman ismert képregénye ismételten megjelent, ezúttal a Libri Kiadó gondozásában. Négy bloggerünk vette kezébe a könyvet, amiben két ember (apa és fiú) történetét ismerhetitek meg, akik átélték és túlélték a II. világháború egyik legsúlyosabb katasztrófáját. Tartsatok velünk, és ha részt vesztek a nyereményjátékunkban, megnyerhetitek a kiadó által felajánlott két példány egyikét!

Eredeti cím: The Complete Maus
Nyelv: magyar
Fordította: Feig András
Illusztrálta: Art Spiegelman
ISBN: 9789634333678
Eredeti megjelenés: 1994.
Magyar megjelenés: 2018.
Kötésmód: puhaborítós
Oldalszám: 294
Kiadta: Libri Kiadó

Fülszöveg:
„Ezek ​nem emberek!” Ha ez a gyűlölettel átitatott mondat egy állam ideológiájává válik, az minden esetben világméretű tragédiához vezet. A náci Németországban a goebbelsi propaganda elhitette az emberekkel, hogy bizonyos embertársaik alsóbbrendűek, akiket el kell pusztítani.
E szörnyűséges, egész Európát érintő történelmi bűntett áldozatainak állít emléket Art Spiegelman Pulitzer-díjas képregénye, a Maus. A szereplők antropomorf állatok: egérfejű zsidók, macskafejű németek és kutyafejű amerikaiak. Az ő sorsukon keresztül ismerjük meg a holokauszt megrázó eseményeit és következményeit.
A történet gerincét Spiegelman lengyel származású apjának magnószalagra rögzített visszaemlékezései alkotják, így a Maus fikciós, önéletrajzi és dokumentumkötet egyben. Műfajteremtő, egyetemes érvényű irodalmi alkotás egy szégyenletes korszakról, mely nem merülhet feledésbe.
Art Spiegelman képregényrajzoló, -író, szerkesztő. A Maus eredetileg folytatásokban jelent meg az általa alapított Raw magazinban. Bár munkásságát a képregényes közösség már jóval előbb elismerte, a neve azután vált világszerte ismertté, hogy a Maus 1992-ben – a képregény-irodalomban elsőként – Pulitzer-díjat kapott. Az eredetileg két kötetben, majd gyűjteményes formában is megjelent művet azóta több mint 30 nyelvre fordították le.

“– Miért húzol, Vladek? Hagyj magamra! Én már nem akarok élni!
– Nem, drágám! Meghalni könnyű… de neked küzdened kell az életért! Az utolsó pillanatig együtt kell küzdenünk! Szükségem van rád! És meglátod, hogy együtt túl is fogjuk élni. 

Mindig ezt mondtam neki.

Vélemény:
Az az igazság, hogy bár említettem, hogy szeretnék képregényekről is többet írni a blogon, mégis… korántsem gondoltam volna, hogy rögtön a második írásom A teljes Mausról fog szólni, ami témáját tekintve az összes eddig olvasott könyvem közül az egyik legnehezebb. Mégis szerencsések vagyunk, hiszen a Libri jóvoltából végre újra elérhető ez a kincs, ami egy éve még olyan ritkaságszámba ment, hogy horror árakon árulták a különböző adok-veszek csoportokban. Szerencsémre egyszer már kézbe vehettem, amikor a szakdolgozatomat írtam, de külön örömöt jelentett, hogy meg is vásárolhatom majd! Ennek a kötetnek ugyanis mindenkinek a polcán ott lenne a helye…A második világháború és a holokauszt szörnyűségeit, már annyiféleképp megírták és bemutatták, hogy azt is hihetnénk, már nem tudnak a szerzők és alkotók újat mutatni, pedig igen. Minden egyes mű emlékeztetője a megtörtént borzalmaknak, egy olyan kor lenyomata, ami egyben figyelmeztetés is, hogy még egyszer nem engedhetjük meg, hogy a végletekig kivetkőzzünk önmagunkból és hogy a dolgok idáig fajuljanak. Persze a világ jelenleg, ettől függetlenül is tele van borzalmakkal, amiket orvosolnunk kellene és nem tétlenül nézni a pusztulást és pusztítást…

A teljes Maus története párhuzamosan játszódik a közelmúltban és az 1930-40-es évek Lengyelországában. A képregényben Art Spiegelman, vagyis Artie veti fel az ötletet apjának, hogy megírná a memoárját, illetve megrajzolná az élete történetét, pontosabban ahogy átélte lengyel zsidóként a holokauszt idejének megpróbáltatásait. A közelmúltbeli apa-fia beszélgetések során bepillantást nyerünk a túlélő Vladek mindennapjaiba és ezzel párhuzamosan megismerjük találkozását Artie édesanyjával, Anjával,  hogy aztán velük együtt sodródjunk bele a túlélésért vívott harcba. A rengeteg veszteséggel és traumával járó meneküléshez a jó adag szerencse mellett, elképesztő akaraterő és kitartás, valamint leleményesség is kellett. Vladek és Anja mindenüket elvesztették, de mégis túlélték Auschwitzot.

Erről a témáról önmagában is rettentő nehéz beszélni és írni. Jelen esetben is ez a helyzet áll fenn. Hiába az emészthetőbb forma, a háború szörnyűségei minden egyes tollvonással élesen rajzolódnak ki: lelki szemeink előtt újra megelevenednek a koncentrációs táborok borzalmai, az élhetetlen körülmények, az erőszak és éhezés, valamint a rengeteg értelmetlen és kegyetlen halál. A történet őszintesége nem csak a múltra, hanem a közelmúltra is kiterjed: Art az apjával való beszélgetései során édesanyja emlékének is adózik. Nem volt szép és tökéletes kapcsolat, ahogy az apjával való viszonya sem az. Mindent áthat Art bűntudata, bűntudata azért, amiért úgy érzi, nem képes kellő módon átérezni ezeket a borzalmas eseményeket, amiért nem képes kedves és megértő lenni apjával. Nem idealizálja túl a karaktereket, a túlélőket sem ábrázolja tökéletesnek. Apja döbbenetes rasszista kirohanása a maga felháborító módján ugyanúgy a részét képezi a történetnek, ahogy az anyja öngyilkossága is.

Spiegelman képi kifejezésmódja már-már gyerekes, de mégis minden vonal határozott képet fest az átéltekről. A képregény különlegessége egyértelműen az antropomorfizált karakterek, melyeket  az antiszemitizmus szinonimájaként használ. A különböző állatok hivatottak megjeleníteni az egyes népcsoportokat, így a zsidók egerek, a németek macskák, a lengyelek disznók, az angolok pedig mint kutyák jelennek meg a történet során. Hiába a fekete-fehér rajz, a néhol zsúfolt és stilizált figurák, minden rettentő kifejező és valósághű, teljes mértékig igaz képet fest az uralkodó állapotokról, a háború szégyenletes időszakáról, de magáról a jelenről is. Amit kedveltem a rajzokban (a történettel kapcsolatban ilyen állításokat képtelen lennék tenni), azok a különböző rajz- illetve inkább művészeti stílusok keveredése és ötvözése. Spiegelman él a “képregény a képregényben” lehetőségével, ahol egy másfajta rajzolási módot használ, illetve fotókat is illesztett a történetbe, amik az éltérő forma ellenére sem hatnak erőltetettnek.

A mű elképesztő hatását és fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a számos díj mellett 1992-ben elnyerte a Pulitzer-díjat is, mindmáig egyedüli képregényként. (A kitüntetés az Egyesült Államok legrangosabb újságírói kitüntetése.) Sokan kérdezték már, hogy miért nem vált kötelező olvasmánnyá a Maus… Az új kiadással talán ez is lehetővé válik, mindenesetre az esély meg van rá, hogy néhány vállalkozó szellemű tanár bevigye majd magával egy-egy órára.

Ezúttal nem is írnék hagyományos összegzést. A teljes Maus egy kivételes mű, amelyet olvasni kell mindenkinek, legalább egyszer az életben. Hiába a rajzos forma, nem lesz könnyű… Nehéz olvasmány lesz, mély mondanivalóval, amit fel kell dolgozni, meg kell emészteni, de amire egyben emlékeznünk is kell, bármilyen borzalmas legyen is.

Nyereményjáték

A könyv központi témája a holokauszt, így ennek az esemény szempontjából ismert helyszínekről lesz szó. Minden állomáson találtok egy helyszínt, amivel kapcsolatban két információt kell beleírnotok a Rafflecopter dobozba: mi működött az adott városban, és, hogy ma melyik országhoz tartoznak, ugyanis, a szóban forgó korszakban ezek mind a Harmadik Birodalom részét képezték. Például: Majdanek: haláltábor, Németország. Ha velünk játszotok, megnyerhetitek a kiadó által felajánlott két nyereménykönyv egyikét.

 

A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

 

A mai feladvány: Varsó

a Rafflecopter giveaway

Állomások:
01.14. – Always Love a Wild Book
01.15. – Nem félünk a könyvektől
01.16. – Olvasónapló
01.17. – CBooks

Képek forrása: X X

Szólj hozzá!

Szólj hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük