Az Athenaeum Kiadó egy izgalmas zombis YA-regény megjelentetésével kezdte az új évet, amelyben egy pusztító járványt követően a 14 évesnél idősebb túlélők vérszomjas lényekké változnak! Főszereplőink kisebb-nagyobb gyermekek, akik Londonban bujkálva igyekeznek túlélni, ám egy nap felbukkan a titokzatos Jester, aki úgy tudja, hogy a Buckingham-palotában biztonságos menedékre lelhetnének mindannyian – a fiatalok persze útra kelnek! Tartsatok velünk a hat állomásos blogturnénk során, és a turné végén a helyes válaszokat beküldők között 3 Felnőttek nélkül regényt sorsolunk ki a kiadó jóvoltából!
Eredeti cím: The Enemy
Nyelv: magyar
ISBN: 9789632938677
Eredeti megjelenés: 2010.
“Még csak gyerekek vagyunk. Ezt eddig fel sem fogtam. A szüleink foglalkoztak az ilyen szarságokkal, hogy nekünk ne kelljen. Ők aggódtak helyettünk, és ők vállalták értünk a nehéz dolgokat, hogy mi gyerekek maradhassunk. Mindig kinevettük, unalmasnak meg értelmetlennek tartottuk a felnőtteket, pedig megvédtek bennünket, biztonságossá tették számunkra a világot, hogy játszhassunk benne.”
hogy kezdte el promózni az Athenaeum kiadó a The Enemy-t… Egy-egy részletet
kaptunk a borítóból a közösségi oldalakon, aztán bombaként robbant a hír, hogy
2019. januárjában kis hazánkban is megjelenik Charlie Higson zombis ifjúsági
könyvsorozatának első része, a Felnőttek nélkül. Már a borító megnyert magának,
de mivel a disztópiák sem állnak tőlem távol, így értelemszerűen azonnal a
kívánságlistámon landolt a könyv…
több újdonságnak ható csavarral. Az egyik ilyen, hogy a már jól bevált pusztító
járvány ezúttal nem a hagyományos értelemben vett agyevő élőhalottakká változtatja
a fél világot, ugyanis
(legalábbis nem mind). A már jól ismert „tüneteket” természetesen ennek
ellenére is produkálják, vagyis rothadnak, elképesztően buták és ha nem is agyakból,
de mindenféle mozgó élőlényből előszeretettel táplálkoznak (vagyis emberekből
is). A másik nagy csavar, hogy a járvány csak a tizennégy év felettiekre
hatott, így a túlélőkké nem mások, mint a gyerekek váltak.

jót alkotnia a lerágott csontnak számító elemekből is. A legtöbb helyen ugyanis
A legyek urát és a The Walking Dead-et említik a könyvvel
kapcsolatban, ami engem ahelyett, hogy eltántorított volna, inkább még jobban
meggyőzött arról, hogy adnom kell egy esélyt a könyvnek és milyen jól tettem!
a történetet. A zombik vs. gyerekek kombináció rettentően ütős, méghozzá úgy,
hogy Higson egyáltalán nem finomkodik a könyvében: hiába látjuk alapvetően a
gyerekek szemszögéből az eseményeket, semmi naiv, rózsaszín ködfelhővel nem
igyekszik palástolni a rettentő valóságot, hanem undorítóan részletes
leírásokkal teszi még valóságosabbá azt.
különböző területein barikádozták el magukat. Főszereplőinkké az egyik ilyen gyerekcsapat
tagjai válnak, akik Waitrose szupermarketet foglalták el és innen próbálnak meg
mindent megtenni a túlélésükért. A cselekmény rögtön az elején két részre
válik: az egyiken Kicsi Sam útját követhetjük végig, akit elrabolnak a
felnőttek, majd nem sokkal később sikerül is megszöknie tőlük, a másik szálon
pedig a Waitrose-os csapatét, akik egy felbukkanó új fiú, Jester javaslatára
nekivágnak a lepusztult és veszélyes londoni utcáknak, hogy eljussanak a Buckingham palotába
egy jobb élet reményében.
történetnek. Kicsi Sam kalandos útja a már említett alkotások mellett bennem egy másik könyv olvasásélményét is visszahozta, méghozzá a Metro 2033 kötetekét. A metróvonalak vibráló csöndje és a feszültséggel teli tapintható sötétség igazán hátborzongató részét képezte az eseményeknek.
Itt látszik leginkább a hasonlóság a The Walking Dead-del. A csapat útja a Buckingham palotáig rendkívül eseménydús, de odaérve sem pihenhetnek. A túlélés mellett a legnagyobb hangsúly a szereplők és a csapatok egymáshoz való viszonyán van, a különböző eszméken és elveken, azon hogy meghatározzák önnön helyüket ebben az új világban.Ez a filozófiai vonal talán a legérdekesebb része a könyvnek. Egy új és borzalmas világhoz való alkalmazkodás mindenkinek nehéz lenne, a gyerekek számára pedig még inkább. Az addigi gondtalan életük egy pillanat alatt a feje tetejére állt és kénytelenek olyan szerepet magukra vállalni, ami korábban ismeretlen volt számukra. Érdekes látni, ahogy magukra veszik azokat viselkedési formákat, amik a felnőttek sajátjai, s ahogy képesek elkövetni ugyanazokat a hibákat, amiket ők is.
A karakterek némelyike ezektől a vonásoktól rettentően szélsőséges lett. A hozott döntéseik gyakran megkérdőjelezhetők, de ettől válnak emberibbé és felnőttebbé (sajnos). Általában szoktam írni a karakterekről is külön, de itt most nehezemre esik. Mindegyikük hibázik, hoz helytelen és helyes döntéseket, de a “jók” határozatlan fellépése nem segített megkedvelni különösebben egyiküket sem. Akikben látok potenciált a jövőre nézve az Maxie és Blue, de azért egyetlen igazi kedvencem még így is akadt, aki egyértelműen Kicsi Sam (na jó, meg a Kölyök).
A kötet óriási csavarral zárul természetesen, ami talán előre is vetítődik a történet során. Rettentő nagy potenciált jelent ez, kiegészítve a számos nyitva hagyott kérdéssel, így nincs kétségem afelől, hogy még számos kalandban lesz majd részünk.
Összességében egy rettentően szórakoztató, eseménydús és feszültséggel teli disztópia a The Enemy, ami az ifjúsági címke ellenére is hajlamos morbid irányt venni, így az erősebb idegzetű, de leginkább gyomrú fiataloknak ajánlom, akik jól bírják az akció mellett a megrázó részleteket is. Az izgalom mindenesetre garantált, no meg a függővég is… 😉 Erre azért mindenképp számítsatok! 🙂
“Az emberek bármire képesek a túlélésért.”
“A félelem jó dolog. Életben tart.”
“Most, hogy nincsenek dirigáló felnőttek, legszívesebben egész éjjel dorbézolhatnánk, piálhatnánk, cigizhetnénk. drogozhatnánk, sőt szexelhetnénk is. És egy csomó gyereket ismerek, aki ezzel kezdte. De amikor rettegsz, és a túlélésért küzdesz, az ilyen gondolatok egyenesen kirepülnek a fejedből.”
“(…) ha szomorú vagy, szomorú zene kell. Az hiányzik a legkevésbé, hogy valaki megpróbáljon felvidítani. Olyankor tudni akarod, hogy más is ugyanilyen nyomorultul érzi magát, és tudja, mit érzel. Így tudod, hogy nem vagy egyedül.“
Feladvány: “Fiatal, halott lány sántikál át az amúgy üres úttesten. Nagyon apró. Nem lehet több hétévesnél. A bokája csúnyán eltört, de elszántan húzza a lábát, míg el nem éri az ablakomat. Az üvegre teszi a tenyerét, és én is ezt teszem. A keze sokkal kisebb az enyémnél. Túl fiatal, túl gyenge ahhoz, hogy betörje a minket elválasztó akadályt, de vegytiszta vágyakozással bámul.”
a Rafflecopter giveaway
Állomások:
01.26. – Könyv és más
01.28. – Nem félünk a könyvektől
01.30. – Ambivalentina
02.01. – Könyvvilág
02.03. – Hagyjatok! Olvasok!
02.05. – Kelly és Lupi olvas