David Attenborough: Egy ​ifjú természettudós történetei + Nyereményjáték

David Attenborough neve nem ismeretlen a hazai természetkedvelők körében, de főleg a felnőttkori munkái révén. A Park kiadó viszont bemutatja a híres természettudós fiatalkori éveit, amikor még az ismeretlen szigeteken és területeken segítette az állatkertek munkáit különlegesebbnél különlegesebb állatok begyűjtésével és az ott lakók életének bemutatásával.
Tartsatok a Blogturné Klub 4 bloggerével, akik bemutatják ezt az izgalmas kalandot, ha pedig velünk játszotok, akkor a könyv egyik példánya is a tiétek lehet!

“Még csak a délutánban jártunk, de a rumkocsmák már teli voltak, és egy régi, repedtfazék-hangú gramofonból zene szólt. Bementünk az egyik helységbe. Magas, izmos, fiatal afrikai ült egy padon, kezében rummal teli, zománcozott bögre.
– Mi járatban errefelé, ember? – kérdezte.
Elmondtuk neki, hogy állatokat keresünk.
– Hát, az van itt elég – felelte. – Én könnyen meg is tudom fogni őket.
– Ez nagyszerű! – lelkesedett Jack. – Fizetünk mindenért, amit hozol nekünk, de csak pár napig leszünk itt, szóval fogsz nekünk valamit holnap?
– Hát, holnap semmit sem fogok – billegette az ujját Jack orra előtt nagy komolyan a legény. – Mert holnap részeg leszek…”

Vélemény:

David Attenborough természettudós egyike azoknak, akik úttörő munkájukkal közelebb hozták az emberekhez a vadon élővilágát. A hetedik évtizede aktív férfi munkássága Magyarországon sem ismeretlen, hiszen az általa készített és narrált műsorok, valamint könyvei rendkívüli népszerűségnek örvendenek mind a mai napig. Személy szerint én azok közé tartoztam eddig, akik csak felületes ismeretekkel rendelkeztek Attenboroughról és munkásságáról, de nem is kezdhettem volna a jobban ismerkedést vele, mint az Állatkerti gyűjtőutak olvasásával.

Manapság természetes, hogy a fogságban született állatkerti lakók és a színes-szagos ismeretterjesző filmek közelebb hozzák hozzánk és megismertetnek bennünket a természet szépségeivel, állatokkal és növényekkel egyaránt, ám ez korántsem volt mindig így. Az 1950-es években az állatkertek és a televíziózás is másként működött, mint napjainkban. Az állatkertekben élő fajok közül a legritkább példányok álltak a legnagyobb becsben, azok amelyekkel más állatkertek nem dicsekedhettek; a televíziós pedig egyetlen csatornára korlátozott (legalább Angliában a BBC-re), ahol csaknem mindig élőben folytak a közvetítések. A fiatal Attenborough ezt a kettőt szerette volna közelebb hozni egymáshoz:  a BBC és a Londoni Állatkert egy közös állatbegyűjtő expedíciót szervezne, amelyen lefilmeznék, ahogy elfogják az érdekes és különleges állatokat. Az akciója sikeres volt, mi sem példázza ezt jobban, mint a felvételekből készült sorozat és a jelenlegi kötet is.

Az Egy ifjú természettudós történetei három könyvből épül fel, amely egy-egy ilyen gyűjtőútját meséli el Attenboroughnak és társainak. Mindegyik út fő célja az adott ország jellegzetes állatainak begyűjtése volt, Guyanában például a lajhár, a tamandua és a lamantin, az Indonéz-szigetvilágban a komodói sárkánygyík és Paraguayban a tatu.
Ami számomra teljességgel meglepő és újdonság volt tehát (feltehetően azért, mert még nem olvastam korábban semmit Attenboroughtól) az a történetek regényessége. Alapvetően ugyanis egy képes albumszerű, száraz adatokkal teli könyvre számítottam, de cserébe kaptam egy izgalmas és humoros, teljes mértékig igaz történetet, ami bármikor megállná a helyét fikcióként is.

A körülmények okozta kalandok és a különleges fajok felkutatása mellett nagy hangsúly helyeződik a könyvben helyi kultúrák bemutatására is, ami persze elkerülhetetlen a közös munka végett. A sorok mögül viszont egyértelműen átsejlik Attenborough személyisége, a szenvedélyes szeretete az élővilág irányába, a nyitottsága, elkötelezettsége és nem utolsó sorban jó humora. Az írásmódja is olvasmányos, így senkinek nem kell attól tartania, hogy száraz szakszövegen kell majd végigrágnia magát.

Számos részlet vált kedvencé, így például amikor az, amikor David rettegve foglyul ejtett egy számára ismeretlen kígyót… Ezt részleteiben ki is idéztem nektek lentebb. 🙂 Az egyetlen, amit sajnálok, hogy igen kevés színes, illetve jobb minőségű fotó található a könyvben, ugyanis amik mégis megtalálhatók benne, azok szívet melengetően csodásak! (Sok fekete-fehér fotó helyett kapott az egyes fejezetekben, de a félfamentes papírral párosítva ezeken gyakran elveszik a lényeg…)

Összességében viszont, még ha fura is ezt mondani, de az egyik kedvenc olvasmányommá vált a könyv. Sir David Attenborough csodálatos lelkére már a borító is enged következtetni, a tartalom pedig egyértelművé teszi azt. Az olvasása óta nyitottabb szemmel igyekszem járni és már tervezgetem tőle a következő könyv olvasását. Garantáltan ti is ezt fogjátok majd tenni! :))

Kedvenc részlet:

“– Gyorsan, gyorsan, Dayveed! – kiabálta vadul hadonászva. – Találtam nektek megfognivalót!
Futva követtem. A kunyhója közelében egy ritkásabb bozótos közepén fatörzs hevert, s rajta egy félméteres fekete kígyó egy gyík elnyelésével foglalatoskodott.
– Gyorsan, gyorsan, fogd meg! – kiabálta lelkesen Clarence.
– Hát… azt hiszem, előbb le kellene filmeznünk – mondtam vonakodva. – Mindjárt jön Charles…
(…)
– Na! – kiabálta bele a világba Clarence. – Fogd meg azt a rossz kígyót, Dayveed!
– Tényleg rossz ez a kígyó? – kérdeztem gyámoltalanul.
– Nem tudom… – mondta nagy átéléssel –, de azt hiszem, rettenetesen rossz…
Charles, aki közben odaért, és már filmezett is, felpillantott a kamera mögül.
– Szívesen segítenék – mondta álnokul –, de fel kell vennem ezt az egyedülállóan hősies jelenetet.
(…)
A falusiak izgatott kört alkottak körülöttünk. Végül a gyík farkának a legvége is eltűnt, és a derekasan megvastagodott kicsi kígyó nehézkesen nekiindult. Nem késlekedhettem tovább; fogtam egy villás faágat, és leszorítottam vele a nyakát a földre. (…) A hüvelyk- és mutatóujjammal erősen viszolyogva megfogtam a kígyó nyakát, felemeltem, és belepottyantottam a tekergő jószágot a zsákba. Megkönnyebbülten felsóhajtottam, és amilyen közönyösen csak tudtam, elsétáltam a kunyhónk felé – nyomomban a nézősereg.
(…)
Egy hét múlva megmutattam a nagy fogásomat Jacknek.
– Nem mérges – jelentette ki kurtán, és teljes érdektelenséggel nézegette. – Nem bánod, ha elengedem? Semmi különös nincs benne.”

Eredeti cím: Adventures of a Young Naturalist
Nyelv: magyar
Fordította: Makovecz Benjamin
ISBN: 9789633554456
Eredeti megjelenés: 2017.
Magyar megjelenés: 2019.
Kötésmód: keménytáblás
Oldalszám: 360
Kiadta: Park Könyvkiadó

Fülszöveg:

1954-ben ​az ifjú David Attenborough-nak káprázatos alkalmat kínált az élet: világ körüli útra indulhatott, hogy ritka és különleges állatokat gyűjtsön a Londoni Állatkert számára, és minderről filmeket készítsen – a BBC új, Állatkerti gyűjtőutak című sorozatát.
Ez a könyv három ilyen utazás története. Társaival a helybeli őslakosokkal együtt kutatott az akkori Brit Guyanában óriáshangyászok, Indonéziában komodói sárkányok és Paraguayban tatuk után. Volt dolguk pirájákkal, dühös kúszósülökkel és szökésre mindig kész pekarikkal. Megküzdöttek a komisz terepviszonyokkal, a kiszámíthatatlan folyókkal, hogy megörökíthessék e távoli vidékek hihetetlen szépségeit és mesésen változatos élővilágát. Módszereik ma már idejétmúltnak tűnnek, de az állatok, növények, helybeli emberek és a környezet iránti csodálatuk és tiszteletük még mindig példamutató.
A szerzőre oly jellemző szellemességgel és bájjal megírt történetek nemcsak az emlékezetes kalandokról szólnak, hanem arról az emberről is, aki rajongó szeretetet ébresztett bennünk a természet iránt, és lelkesedése azóta is töretlen.
Nyereményjáték

 

David Attenborough ebben a könyvében állatkerti gyűjtőútra indul. Leleményes módon nagyon sok állatot be tudnak fogni, de van néhány, amelyik kifogott rajtuk. Ezen állatok közül mutatunk be négyet. A képek és a leírások alapján találjátok ki az állat nevét és írjátok be a rafflecopter megfelelő mezőjébe. (A névnél elfogadjuk a magyar, illetve a latin elnevezést is.)
 
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
 


A kép és a leírás:
Guyana nemzeti madara. Az Amazonas és az Orinoco medencéjében él, az esőerdőket, mangrovefákkal benőtt, vízparti területeket kedveli. Hosszú nyakával és apró méretű fejével, melyet kusza tollbóbita fed, nagy, mégis gyenge szárnyaival egy, az őskorból itt rekedt madarat formáz. Még a fiókák is erre utalnak, hiszen szárnyuk második és harmadik ujján jól fejlett karmokat hordanak – ezek később visszafejlődnek. Rosszul repülnek.

Amennyiben a Rafflecopter doboz nem jelenik meg, úgy IDE KATTINTVA elérhetitek!

a Rafflecopter giveaway

Állomások:
03.15 – Nem félünk a könyvektől
03.17 – Szembetűnő
03.19 – Kelly & Lupi olvas
03.21 – Spirit Bliss Sárga könyves út

Képek forrása: X X

Szólj hozzá!

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük