Sissel-Jo Gazan: A dinoszaurusz tolla

“Anna elhallgatott. A közönség lélegzet-visszafojtva figyelt.
– Köszönöm – biccentett aprót a lány, és lecsapta a laptopja fedelét.
A terem tapsban tört ki. Egyedül Johannes nem tapsolt. Az első sor szélén ült, a széldzsekijét a háta mögé gyűrte, és csókot lehet Anna felé.”

Vélemény:

Az elmúlt időszak választott olvasmányaiban szinte rendre megjelent valamilyen fantasztikus elem, így igazi felüdülést jelentett, hogy ezúttal valami realista krimi, illetve thriller lapjai közé vethetem magam. Természetesen a lenyűgöző borító volt az első, ami igazán megfogott, a cím pedig azonnal felkeltette az érdeklődésem a könyv iránt. Egyrészről ugyanis a dinoszauruszok (egy játék miatt…) mostanában a napjaim szerves részét képezik, másrészről pedig a tollas dinó fogalmát vissza tudtam csatolni egy nemrégiben olvasott ismeretterjesztő műhöz, így lényegében ismerősként üdvözölhettem a regény egyik központi témáját. Izgatottan kezdtem hát neki az olvasásnak…

A könyv felütése meglehetősen szokatlan. Egy álommal nyit a szerző, egyik főszereplőnk, Anna Bella meglehetősen hosszú álmával. Az álom hossza és valóságossága kicsit irreális, de egyből képet kapunk a lány lelki állapotáról. Anna Bella egy gyermekét egyedül nevelő anya, aki épp a szakdolgozatának védésére készül. A leendő biológus egy olyan témát kutat, ami még manapság is heves vitákat vált ki a tudományos közegben, vagyis a madarak és a dinoszauruszok közötti rokonság elméletét. A tudósok elit csoportjának, valamint a családjának való megfelelés már önmagában a frusztráció egyik forrását jelentik Anna Bella számára, de amikor holtan találják a témavezetőjét, végképp minden a feje tetejére áll. Az ügyet Søren Marhauge nyomozóra bízzák, aki Anna Bellával sem kivételez, a gyanúsítottak listájára kerül, hogy aztán az ösztöneire hallgatva mégis a lány segítségét kérje a nyomozásban…

 

A történet Dániában, javarészt Koppenhágában játszódik, így előre borítékolható a skandináv krimi jelleg. A műfaj jellemzői, úgy mint a szereplők hangsúlyos lélektana vagy a társadalomkritika itt is megjelenik, ám a klasszikus nyomozás valahogy mégsem válik annyira meghatározóvá. A számos leíró rész miatt talán kissé elsikkad a bűnügyi felderítés maga, ráadásul a más skandináv krimikből már ismerős zord északi környezet sem köszön vissza igazán. Noha a leíró részek miatt néhol rettentően belassul a történet, ez mégsem akadályozza meg az embert abban, hogy egy ültő helyében ki is olvassa a könyvet… 😉
Amit viszont sokan kifogásolni fognak majd, az a töméntelen mennyiségű háttérinformáció a szereplőkről. Én azok közé tartozom, akik szeretik minél jobban és minél alaposabban megismerni a szimpatikus karaktereket, de itt még bennem is felmerült a kérdés, hogy tényleg szükségünk van-e erre. Olvasni ettől függetlenül mindenképp érdekes élmény volt, bár jobban elszórtan adagolva is ugyanannyira ütősek lettek volna ezek a kiegészítő infók. Egyedül a főszereplő nyomozó, Søren esetében érzem fontosnak ezeket részeket, hiszen ő a könyvsorozat központi karaktere, de a szerző több másik jelentéktelen szereplőnek is több figyelmet szentelt annál, mint amennyit érdemelt volna.
Ha pedig karakterek, akkor érdemes szót ejteni a másik fő(bb)szereplőnkről, Anna Belláról is. Őszintén szólva nem tudtam szeretni. Szöges ellentéte Sørennek, amivel általánosságban nem is lenne baj, de annyira frusztrált s dühös mindenre és mindenkire, hogy elképesztően idegesítővé válik már rögtön a könyv elején. A gyerekes hisztijeit lassan azért levetkőzi, de szimpatikussá számomra az utolsó oldalakra se sikerült válnia, így remélem ha a folytatásban is szerepet kap, akkor ott tetten érünk majd rajta valamiféle pozitív változást.

 

Furcsa talán, de rengeteg apróság volt, ami miatt nagyon tetszett a történet. A tudományos élet mostanában a napjaim szerves részét képezi, nem csak az egyetem, de munkám miatt is. Éppen ezért nagyon érdekes volt látni, hogy a dániai egyetemi élet mennyiben különbözik az itthon tapasztaltaktól. Hiába Anna Bella tudatlansága a saját szakdolgozati témájával kapcsolatban, a témavezetőitől kapott segítsége és egyáltalán az oktatók hozzáállása a diákokhoz merőben más és nagyon pozitív képet festettek magukról. Pontosabban az, ahogy megpróbálták átadni nekik a tudásukat és rávezetni őket a gondolkodásra.

 

A másik ilyen apróság az elképesztő nyitottság volt, ami a könyv minden lapjáról sugárzott. Döbbenetesnek tűnik a dán emberek pozitív hozzáállása a legkülönbözőbb helyzetekhez és emberekhez. Éppen emiatt kedveltem annyira Johannes karakterét, aki megtestesítője volt több olyan vonásnak, amit az emberek nagy része elítél, mégis annyira természetes volt minden különcsége ellenére, annyira normálisan és egyenlően bántak vele, hogy egész egyszerűen megmelengette a szívemet ez a hozzáállás.

 

Összességében hiába jellemzi a történetet a Dr. House által is sokat emlegetett “mindenki hazudik”-szindróma, a sok gyanúsított és a tettes kissé korai képbe kerülése, tartogat a könyv még meglepetéseket. A tudomány és a gyilkosság ötvözete egy rendkívül érdekes elegyet alkot, s a feszült és izgalmas cselekménnyel egy elég jó kezdését kaptuk a Søren Marhauge-sorozatnak. Mindenképp kíváncsian várom a folytatást!

 

A kötetért köszönet a Jaffa Kiadónak!

Kedvenc idézetek:

“Az embernek néha muszáj megbíznia valakiben. Egy rendőrnek is.”
“Emberi vonás, hogy azt látjuk, amit akarunk.”

Eredeti cím: Dinosaurens fjer
Nyelv: magyar
Fordította: Sulyok Viktória
ISBN: 9789634751441
Eredeti megjelenés: 2008.
Magyar megjelenés: 2019.
Kötésmód: keménytáblás
Oldalszám: 442
Kiadta: Jaffa Kiadó

Fülszöveg:

Kutatni egy rég kihalt faj után vagy nyomozást folytatni egy rejtélyes módon meggyilkolt kolléga ügyében – egy tudós számára sem egészen ugyanaz a feladat… Előbbi teljesen megszokott és nyugalmas tevékenység, míg az utóbbi meglehetősen veszélyes terep.
Anna Bellának, a koppenhágai egyetem végzős biológusának a váratlan haláleset nélkül is épp elég nehéz az élete. Egyedül neveli hároméves kislányát, állandó idő- és pénzzavarban van, társasági és szerelmi élete a nullával egyenlő. Nem csoda, hogy dühös az egész világra, főleg a témavezetőjére, Helland professzorra, akitől – úgy érzi – semmilyen segítséget nem kap szakdolgozatához, amelyben a madarak és a dinoszauruszok rokonságát kutatja. Amikor a professzort meggyilkolják, a rendőrök azt feltételezik, hogy bosszút álltak rajta valamiért. De vajon miért? És ki lehet az elkövető? Helland tanártársa? Vagy egy diákja? Esetleg valamelyik riválisa? Még Anna is a gyanúsítottak listájára kerül. Az ügyben nyomozó Søren Marhauge mégis úgy dönt, megbízik a lányban, és a segítségét kéri.
Anna hirtelen egy rémálom kellős közepén találja magát. Lehet, hogy a borzalmas bűneset a kutatásával függ össze? A kétségbeesett lány a természettudományi múzeum sötét folyosóinak labirintusában, a madár- és dinoszauruszcsontokat rejtő szekrények mélyén, a laborokban, természettudományos folyóiratok vitacikkeiben és saját múltjában keresi a választ a kérdésekre.A kutatóbiológusként és kulturális újságíróként is dolgozó dán írónő, Sissel-Jo Gazan több díjat is elnyert, hátborzongató atmoszférájú, váratlan fordulatokat tartalmazó regényében különleges kalandozásra hívja az olvasót a dinoszauruszok és a modern tudományok világába.

Képek forrása: X X

Szólj hozzá!

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük