Patrick Ness: Mi, hétköznapi halandók + Nyereményjáték

Néhány fiatal akkor is képes teljesen átlagosnak gondolni magára, amikor egyre több megmagyarázhatatlan jelenség, vámpírtámadás, belülről világító lény van körülötte vagy a barátai körül. Főszereplőink igazából mellékszereplők ebben a történetben: átlagos kamaszok, akiknek egyszerű vágyaik vannak – le akarnak érettségizni, meg akarják találni az igazit vagy csak túl akarják élni az éppen aktuális természetfeletti támadást. Tartsatok velünk Patrick Ness legújabb regényének a turnéján, és ne feledjétek, akár meg is nyerhetitek a Mi, hétköznapi halandók című regény egy példányát!

“Mi, hétköznapi halandók meg csak élünk itt, és várjuk, hogy velünk is történjen végre valami, bármi, miközben elhúz mellettünk az élet.

Vélemény:

Tudjátok, vannak azok az írók, akik esetében már egy könyv is elég ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljon: zseniálisak! Nos, nálam ezek közé a szerzők közé tartozik Patrick Ness is, akinek Kés a zajban című könyve évekkel ezelőtt tett róla, hogy a neve felkerüljön arra a képzeletbeli kis listára, amelyre az odafigyelésre érdemes írókat jegyzem fel nagyon serényen. Nem mondom persze, hogy azóta a teljes életművén túlvagyok, de majd egyszer… talán… 🙂 Mindenesetre óriási lelkesedéssel fogadtam a hírt, hogy a Vivandra Kiadó egy régi-új könyvét hozza el idén nekünk, a Mi, hétköznapi halandókat.

A történet akár egy átlagos ifjúsági regény is lehetne, de nem az… Vagyis attól függ, honnan nézzük. Főszereplőink négy(-öt-hat) hétköznapinak tűnő, de egyáltalán nem átlagos fiatal, akik próbálják túlélni az érettségiig hátralévő napokat átvitt értelemben… és szó szerint is. Mike, Mel, Jared, Henna és Nathan mind a felnőttkor küszöbén álló fiatal, akiknek nem tökéletes az életük (s ők maguk sem), akik bizonytalanok, szerelmesek és bolondok, s akik félve, de izgatottan várják, hogy mit hoz nekik a jövő. Önmagában ez nem is lenne különösebben érdekes, de a kisvárosban, ahol élnek, (különös kék fények kíséretében) egyre többen kezdik életüket veszíteni rejtélyes körülmények között és ők maguk is lassan az események sűrűjében, vagy legalábbis azok szélén találják magukat…

A Mi, hétköznapi halandók egyik legnagyobb különlegessége egyértelműen a történetvezetésben rejlik. A fő szál a végzős baráti társaság köré összpontosul, rájuk tevődik a nagyobb hangsúly, míg a fejezetek elején néhány mondatban egy szinte teljesen különálló történet bontakozik ki. Azért csak szinte, mert a fejezeteleji események igazából azt a fantasy világot elevenítik meg, amiben a mi főszereplőink alapesetben csak mellékszereplők lennének. Ez egy zseniális húzás volt Ness részéről. A két cselekmény eseményei és a szereplőinek útja a könyv során szinte alig keresztezi egymást, de ezektől az “aligoktól”, a finom áthallásoktól az egyik történetből a másikba válik igazán különlegessé ez a kötet. (Tudjátok kicsit arra emlékeztet, mint amikor a Harry Potter és az azkabani fogolyban a szereplőink visszamennek az időben és messziről figyelik önmagukat, mintegy mellékszereplőivé válva a saját, éppen meglehetősen zűrös életüknek.)

Hiába a fantasy-szál, a történet végig megmarad egy hétköznapi problémákat felvonultató, földhözragadt(abb) vonalnál. A diszfunkcionális családokban felnövő gyerekek az évek során egymás támogató közegeivé váltak, ugyanis van itt minden, ami az átlag fiatalt “sújthatja”: anorexia, a szexuális indentitás keresése és ezzel együtt maga a homoszexualitás, a családon belüli konfliktusok, a gyász és legsúlyosabb esetben maga a kényszerbetegség. Az egész annyira igazi és annyira élő, hogy még a gyakran csak finoman beleszőtt természetfeletti szálnak is rendre sikerült elbizonytalanítania. A szerző majdnem a könyv végéig fenn is tartotta ezt, folyamatosan kétkedtem és egyre csak azon járt az eszem, hogy vajon Mike, a főszereplőnk vajon csak bemeséli a képtelen történeteket vagy valóban léteztek vámpírok és zombik, esetleg a mindennapjait tényleg egy negyedrészt isten társaságában tölti? Belegondolva talán azért éreztem így, mert a szereplők valami elképesztően sztoikus belenyugvással figyelték maguk körül az eseményeket és még az sem zavarta őket igazán, hogy közben az iskolatársaik rendre hullottak el… A saját életükkel és a saját gondjaikkal voltak elfoglalva és azon túl nem is igazán volt erejük mással foglalkozni.

Patrick Ness amúgy iszonyúan ért ahhoz, hogy élvő varázsolja a karaktereit. Egytől egyig igazi személyiségek, igazi problémákkal és igazi érzésekkel. Imádtam a finom humorukat, de még inkább azt a hatalmas szeretet, amit egymás iránt éreztek és amit rendszeresen a másik tudomására is hoztak, akár egy ölelés, egy falat étel vagy egy tinilányokat célzó koncertre való kíséret képében.

A komolyabb témák és fajsúlyosabb mondanivaló mellett, úgy mint a felelősségvállalás, a feszültséggé váló ki nem mondott problémák vagy maga a felnőtté válás, helyet kap egy jó nagy adag izgalom is. A nem egyszer borzongató fordulatok teljesen váratlanul érik az embert, hogy aztán amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan vissza is zökkenjen minden a régi kerékvágásba.

Szót kell ejtenem a borítóról is, amit azért elég sok kritika ért a megjelenés előtt. Az iszonyatosan élénk sárga és fekete kombinációja a kék szemekkel nem egy embernél kiverte a biztosítékot. Én csak annyit mondanék, hogy #HufflepuffPride, szóval egyáltalán nem zavart a dolog… Viszont, hogy érdemben is a védelmére keljek, el kell mondanom, hogy minden színnek oka van! Annyira egyszerű, de mégis nagyszerű oka, ami a könyv elolvasása után majd számotokra is világossá válik. Én különösen imádtam, hogy a könyv végeztével, a kicsit felhajló borítónak és a szobába beeső fénynek az összhatásaként olyan volt az előlapon látható ikonikus szarvas, mintha valóban kéken világított volna a szeme, pontosan úgy, ahogy az a könyv egy pontján megesett. (Lásd a képet jobbra… :))

Összességében azt hiszem mindenképp kijelenthetem, hogy egy újabb fantasztikus Patrick Ness kötethez volt szerencsém. Különleges és egyedi, izgalmas és elgondolkodtató. Minden, ami egy jó történet alapja! Olvassátok! Megéri! :))

Kedvenc idézetek:

“– Itt van a jövő, előttünk. Nem pedig valahol távol, ahol általában a jövő lenni szokott. Itt és most történik. Bármelyik pillanatban.

– Oké, benne vagyok – mondja Mel. – Pedig utálom a countryzenét. De én vagyok a legjobb nővér a világon. 
– Na jó, én is – mondom. Bár a bátyádként én amúgy is csak a második legjobb nővér lehetek.”

“– És mit csinál az ember, amikor az álmai valóra válnak? – kérdezi. – Erről soha nem beszél senki. Csak azt sulykolják, hogy kövesd az álmaidat, de mi történik, amikor utoléred őket?
– Élvezd ki. Tégy meg minden tőled telhetőt, és próbálj meg nem túl nagy seggfej lenni.”

“A szíved békéjét nem várhatod mástól, arra magadnak kell rátalálnod”

“– Talán a felnőttség legbiztosabb jele, amikor felismered, hogy egy csomó mindenben bizonytalan vagy.”


Eredeti cím: The Rest of Us Just Live Here
Nyelv: magyar
Fordította: Totth Gitta
ISBN: 9786155347184
Eredeti megjelenés: 2015.
Magyar megjelenés: 2019.
Kötésmód: puhaborítós
Oldalszám: 272
Kiadta: Vivandra Books

Fülszöveg:

NEM KELL MINDENKINEK KIVÁLASZTOTTNAK LENNI.
Hősnek, aki szembeszáll a zombikkal vagy a lélekevő szellemekkel, vagy az új fenyegető dologgal – a kék fényekkel meg a sok halállal -, bármi is az.
Mi volna, ha TE lennél Mikey? Aki csak túl akar lenni az érettségin, majd jól szórakozni a banketten, de előtte valaki felrobbantja az iskolát. Már megint.
És mi van akkor, ha TÉGED nagyobb problémák gyötörnek, mint a következő világvége, mert meg kell találnod a különlegest a saját hétköznapi életedben?
Nyereményjáték

Patrick Ness különleges témájú könyveket ír, és már néhány ezek közül megjelent Magyarországon is. A mostani feladat az, hogy kitaláljátok, melyik magyarul megjelent Patrick Ness regényből származik az idézet a blogjainkon! A könyvek magyar CÍMÉT írjátok be a raffledobozba.

 
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
 
Az idézet:
“– Mindenben ott a szépség – mondta Gudmund. – Csak tudnod kell, hol keresd. 
Seth nevetett. – Ez a legléhább dolog, amit valaha mondtál, cimbora.”

06.20 – Nem félünk a könyvektől
06.22 – Sorok között
06.24 – Könyv és más
06.26 – Spirit Bliss Sárga könyves út

Kép forrása: X

Szólj hozzá!

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük