Az eltűnt hitves egy különleges krimi, ami a viktoriánus korban játszódik és főszereplői a Brontë nővérek akik itt most nyomozni kezdenek egy eltűnt hitves után. A történetet a General Press Kiadó hozta el a magyar olvasóknak, s ha követitek a bloggerek bejegyzéseit a turné alatt, ti is nyerhettek az izgalmas regényből egy példányt.

A világ tele volt igazságtalansággal és kegyetlenséggel. Emily látta ezt, még onnan is, ahol állt. Ez töltötte meg csordultig a temetőt, és ez csordogált lefelé a főutca nyitott csatornáiban. Charlotte bátorságról és szerelemről ír, Anne hitről és tisztességről. Ő azonban, ő arról a kegyetlen valóságról és igazságról fog írni, melyet a saját szemével lát, bármerre néz. Az ádáz, vad lelkekről fog írni, akik a vágytól hajtva készek darabokra tépni a világot, gondoljon erről a világ, amit akar. Mert így lehetséges a haladás.

Vélemény:
Egy csodás borító és egy izgalmasnak ígérkező krimi a Brontë(!) nővérekkel… kell ennél több? Kivételesen azt hiszem, hogy bizony kell… El sem tudom mondani, hogy mennyire rajongva vártam a saját példányom Az eltűnt hitvesből, mégis a végére érve egyike lettem azon keveseknek, akiknek ez a könyv nem igazán nyerte el a tetszését… Hiába ugyanis a lelkesedés, ha a végén mégis azt érzi az ember, hogy hiányzik az a plusz, ami kiemelhetné Bella Ellis regényét a tömegből.

Márpedig mennyire jó is lehetett volna, hiszen Ellis fogta a kedvenc könyveink mögött álló nővéreket, felvázolta a vélt és valós személyiségüket, életre keltve ezzel őket, hogy aztán egy hátborzongató nyomozásba taszítsa őket. Ellis visszarepít bennünket a Brontë család haworthi birtokára, ahol betekintést nyerünk a testvérek mindennapjaiba és ahol először éri őket a hír, hogy a szomszédjukban élő földesúr felesége, Elizabeth Chester rejtélyes körülmények között eltűnt, pusztán egy vérben úszó szobát hagyva maga után. A fantáziájukról híres lányoknak több sem kell, úgy döntenek, hogy ha a hatóságok nem is, hát majd ők kézbe veszik a dolgokat és jó detektív módjára, fényt derítenek a rejtélyre…

Már az első oldalak is meglehetősen ambivalens érzéseket váltottak ki belőlem. A hangulat és a stílus lenyűgözött, Ellis ugyanis nagyon jól megragadta azt a korszellemet és stílust, ami a Brontë- (és Austen)-regények sajátja. Imádtam, hogy ebbe az atmoszférába csöppenhetek újra, hiszen aki ismer, az tudhatja, hogy mennyire odáig vagyok Anglia ezen korszakáért az olvasmányaimban. Imádtam azt a különleges alapfelállást is, hogy a Brontë család áll a kötet középpontjában, hiszen a Jane Eyre az egyik kedvenc könyvem, de tisztelettel adózom Emily és Anne munkásságának is. A hangulatos kezdés varázsát viszont igen hamar megtörte a hirtelen elkövetett gyilkosság és hősnőink kotnyeles nyomozósdija. A kor könyvei után valahogy túl erőszakosnak hatott a bűntett, nem éreztem természetesnek az első oldalakon, ráadásul a Brontë nővérek számára is teljesen idegen volt ez a terep… Sokáig úgy éreztem, mintha labdaként rugdosnák maguk előtt a cselekményt, csak hogy végre történjen már valami, haladjunk már előre.

Miután az első nyomokat sikerült megtalálni és inkább a különböző kapcsolatok felderítésére kezdtek fókuszálni a szereplők, onnantól kezdett kicsit beindulni a történet. A leírások és a megfogalmazás minősége végig egyenletesen jó volt és valójában pont ezek a részek tetszettek a legjobban. Néha sikerült Ellisnek megragadni a krimikre jellemző sajátosságokat, sikerült izgalmas csavart becsempésznie a történetbe és azok a bizonyos puzzle-darabok is néha pontosan passzoltak, de voltak nyomok és a nyomozásnak olyan szakaszai, amik sutának hatottak számomra.

Amit igazán sajnálok, hogy sajnos a hősnőinket sem sikerült megkedvelnem… Őszintén szólva egyáltalán nem mondhatom, hogy jól ismerem a Brontë nővérek élettörténetét, annyit pedig végképp nem tudok róluk, hogy milyen személyiségek voltak valójában, de bár tudom, hogy Ellis nem kevés kutatómunkát végzett a családdal kapcsolatban, mégis szeretném hinni, hogy a személyiségük pusztán az ő írói fogásai miatt alakultak úgy, ahogy… Mert hogy számomra mindhárom nővér, sőt a bátyjuk, Branwell is rettentő ellenszenves személyiségként maradt meg.

Amiben nagyon erős volt a könyv, mégis szintén kettős érzéseket váltott ki belőlem, az a feminista vonal… Szeretem az erős női karaktereket, szeretem ha bemutatják, hogy bizony a nők sem csak arra képesek, hogy otthon üljenek és varrogassanak. Szeretem, hogy ezt az akkoriban is jelenlévő gondolatot igyekezett a szerző kidomborítani, de pont ezzel esett át a ló túloldalára. Csupa erős, tudatos női karakterrel találkozunk, akik közül mindnek határozott véleménye van, mindegyikük rendkívül eszes és a kor lehetőségeihez mérten teljes mértékig függetlenek. Őszintén… Hihetetlen volt számomra az egész és egy kicsit erőltetett…

Mindezek megbocsátható “bűnök” számomra, de volt egy olyan pontja is a regénynek, ami akkor és ott tényleg feltette a pontot az i-re… Ez pedig a természetfeletti szál volt. Két bekezdéssel sikerült Ellisnek hazavágnia a realisztikusságot, hiszen a kezdés után egyáltalán nem ezt vártam volna olvasóként. Értem, hogy mi volt ezzel Ellis célja, mert ezzel Emily Brontë későbbi munkásságának akart táptalajt adni, de addigi valószerű és hiteles stílust pillanatok alatt sikerült lerombolnia.

Zárszóként annyit fűznék hozzá, hogy nem szeretnék senkit elrettenteni az olvasástól a negatívkodásom ellenére sem. Aki ismerkedik a krimi műfajával, azok számára biztosan szórakoztató lesz Az eltűnt hitves, hát ha még Brontë rajongó is az olvasó! Ha szeretitek a néha gótikus jellemzőkkel bíró, kicsit romantikus, de azért gondolkodásra ösztönző regényeket, akkor adjatok neki egy esélyt, hiszen lehet, hogy ti új kedvencet avattok majd.

Kedvenc idézetek:

A szerelem olyan betegség, amely különös és természetellenes tettekre sarkallja az áldozatait.

A férfiak és a nők rettenetes teremtmények, és sosem tudhatjuk, titkon mi mindenre képesek.

OLVASS BELE!
vagy
Ha felkeltette az érdeklődésed a könyv, akkor megrendelheted innen!


Eredeti cím: The Vanished Bride
Nyelv: magyar
Fordította: Nagy Nikoletta
ISBN: 9789634524236
Eredeti megjelenés: 2019.
Magyar megjelenés: 2020.
Kötésmód: puhaborítós
Oldalszám: 368
Kiadta: General Press

Fülszöveg:

Amikor Mrs. Elizabeth Chester, egy jómódú földesúr felesége eltűnik a szeles yorkshire-i lápon álló kastélyból, két kisgyermeket, illetve egy vérben úszó szobát hagy maga után. És megannyi megválaszolatlan kérdést. Mi történt vele? Elrabolták volna, vagy a legrosszabbtól kell tartani? Ha egy betörő járt a házban, hogyhogy nem vették észre a férje vérebei? És miért lett a ház urának első felesége öngyilkos?

A bűntett helyszínétől nem messze lakó Brontë nővérek értesülnek az esetről, és a rejtély felkelti Charlotte, Emily és Anne érdeklődését. A hatóságok tehetetlenségét látva elhatározzák, hogy ők maguk járnak a talányos bűntény végére. Nyomozás közben azonban válaszok helyett egyre több kérdésre bukkannak, és egyre nagyobb rosszallással találkoznak, amiért három jól nevelt hölgy a vidéket járva detektívesdit játszik. Ám őket semmi sem tarthatja vissza feltett szándékuktól, hogy megtalálják az eltűnt hitvest – még az sem, ha ezzel a saját életüket is veszélybe sodorják…

Nyereményjáték

A Brontë nővérek nevéhez és regényeihez rengeteg filmes feldolgozása létezik, ezekből találtok képeket a bloggereknél. A feladat, hogy beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába, a filmfeldolgozások alapjául szolgálói regények szerzőjét és címét.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A kép:

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

Blogturné Klub
10.04 – A Szofisztikált Macska
10.06 – Csak olvass!
10.08 – Nem félünk a könyvektől
10.10 – Olvasónapló
10.12 – Veronika’s Reeder Feeder

Szólj hozzá!

2 Comments

Szólj hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük