Nemrég jelent meg a Meseország mindenkié című antológia, amiről már biztosan sokat hallottatok. De miről szól ez a különleges mesekönyv? Milyen történeteket találsz benne? Erről mesélnek a Blogturné Klub bloggerei, és ha szerencséd van, meg is nyerheted a könyv egy példányát.

A nagyságot nem az mutatja, milyen magas és erős valaki. Az igazi nagyság mércéje a szívekben lakó szeretet.

Vélemény:
Szeretnék egy ideális világban élni. Szeretnék egy olyan világban élni, ahol nincs éhezés, nincs szegénység, nincs háború, nincs gonoszság. Szeretnék egy szerető, elfogadó, tisztelettudó világban élni. Tudjátok az a helyzet, hogy meglehetősen érzékenyen érint számos téma. Az a fajta ember vagyok, aki nem tudja végignézni könnyek nélkül az esti híreket és aki egyszerűen nem érti azt, hogy hogyan tarthatunk ott, ahol tartunk… Nem vagyok tökéletes, tudok hirtelen előítéletes lenni, de percek kérdése míg belegondolok a másik életébe és máris előtör belőlem az empátia. Nem tudok senki iránt megvetést vagy haragot érezni, undort pedig végképp… Ezért is érhetetlen számomra, hogy emberek az állandó frusztrációikat másokra vetítik ki és tesznek vele tönkre életeket. Manapság ez, a médiát látva nagyüzemben folyik. Nekem is egy “darálás” kellett ahhoz, hogy felfigyeljek a Meseország mindenkié című könyvre, amit máskülönben csak tudomásul vettem volna, mint egy szép gesztust azok felé, akik kezdenek szinte a társadalom perifériájára sodródni… Mindenesetre csak gratulálni tudok az ötlet megvalósítójának, mert ennél jobb marketinget a kiadó maga sem csinálhatott volna a könyvének… De lássuk is, hogy mit is tartalmaz ez a könyv és valóban a tűzbe való-e? (Nem!!)

Fontosak, hiszen elrepítenek minket csodás tájakra, ahol átlagos emberekből lett hősökkel kalandozunk és tündérekkel táncolunk, de ami még ennél is legfontosabb, hogy tanítanak bennünket. Mindig is ez volt a céljuk és ezért is tartottam fantasztikus ötletnek a Labrisz Egyesület kezdeményezését, melyben azzal a céllal kértek fel szerzőket, hogy a mai kor igényeire reagálva megszólítsák azokat a gyakran kiszolgáltatott rétegeket, akik még mindig keresik a hangjukat, akiket a társadalom jó része elnyom, elítél vagy semmibe vesz. A cél nem a didaktikusság volt, de az érzékenyítés annál inkább. Ennek a jegyében születtek meg a kötetben található átiratok, amik sokak számára ismerősek lehetnek, hiszen többek között Grimm-klasszikusok és ókori görög történetek is elevenednek meg új köntösben.

Az üdvözlendő kezdeményezés ellenére is azt kell mondanom, hogy minőségében elég hullámzó lett a Meseország mindenkié. A mesék szerzői ugyanis nem csak kortárs írók közül kerültek ki, hanem amatőr szerzők művei is helyet kaptak a kötetben. Ez persze alapvetően nem kellene, hogy probléma legyen, hiszen utóbbiak kezei között is születhetnek csodák, de itt több helyütt is éreztem a gyenge pontokat. Részletesebben az egyes novelláknál térek majd ki ezekre. A mesék tartalmát, illetve mondanivalóját tekintve is azt kell mondanom, hogy nehéz korosztály szerint bekategorizálni a könyvet. Terveim között szerepel az ötéves gyerkőcnek is mesélni belőle, de ehhez kellett az, hogy előolvashassam a kötetet, ugyanis bár sok kedves/keserédes történet van benne, mégis némelyiket inkább az idősebb, iskolás korosztálynak ajánlanám.

A teljesség igénye nélkül beszélnék most egy-egy novelláról, azokról, akikről mindenki tudni akar és a személyes kedvenceimről. Remélem megengedtek nekem ennyi szubjektivitást, hiszen már sokan mások, nálamnál messze alaposabban kivesézték a teljes tartalmat, így hát álljon itt néhány saját gondolat.
Mivel gyaníthatóan mindenki (a legtöbben) az LMBTQ-tartalom miatt vették kézbe a könyvet és olvassák ezt a bejegyzést is, így muszáj ezekkel a részekkel kezdenem a szemrevételezést. A kötetben található tizenhét mesének csak elenyésző hányada foglalkozik a “rettegett” témával, egészen pontosan öt mese…

Rögtön az első novella, a Rubinpiros madár egy csodálatos klasszikus ókori görög történet(!) átirata, amin igen kevés változtatást eszközölt a szerző. Ha valaha is olvastatok történeteteket a görög mondavilágból, illetve hallottátok az istenekkel megesett (gyakran erotikától túlfűtött) kalandjaikat (márpedig ez egészen biztos, hiszen iskolai tananyagként is találkozott már mindenki hasonlóval), akkor semmi meglepőt nem találtok majd ebben a történetben. A szép hercegnőt megkívánja Poszeidón és a fájdalmas ostroma után a gyenge lány csak annyit kér tőle, hadd legyen erős férfiúvá, akinek már többé nem kell félnie senkitől és semmitől…

Az őzike agancsában ennél már sokkal hangsúlyosabban jelenik meg a transzneműség. Az őzsuta már egészen kiskorától agancsokat szeretne magának, ezért küzd és ebben segítik barátai. A történet kedvessége és bája ellenére is számomra az egyik legkevésbé tetsző mese volt ez, amely bár mondanivalójában fontos kérdéseket boncolgat, kivitelezésében inkább zavaros volt, semmint letisztult.

Az első meleg fiúval Az elrabolt királykisasszony című mesében találkozunk. Egy fiúval, aki nem harcokra termett, hanem aki varrni szeret és szoknyát húzni és segíteni a sütésben. Aki jó barátja egy lánynak, aki inkább a hős címre pályázik és aki vele válik igazán boldoggá, mert ő az, aki elfogadja őt olyannak, amilyen… 🙂 Nincs is mit hozzáfűznöm.

A Légy szerencsés, Batbaján! főszereplője ennél sokkal több problémával próbál szembenézni. Az egyértelműen Hamupipőke-feldolgozásban a roma származású mostohafiú találja meg az azonos nemű párját a kortársainak rendezett bálon. Bati története már pontosan az, amit az iskolás korosztálynak olvasnék, nekik is akkor, ha a körülményeik és élettapasztalataik ezt megkívánják.

Végül a Házasodik a herceg egy külföldön megjelent leporelló humoros, verses átirata. Nem lövöm le a csattanót (bár gyanítom tudjátok), de nagyon kedves levezetése, befejezése volt a kötetnek.

Talán már ennyiből is kitűnik, hogy ezek a történetek nem didaktikusan, nem szájbarágósan akarnak rákényszeríteni minket vagy bárkit az elfogadásra, mégis egy másfajta nézőpontot biztosítanak, segítenek, hogy beleélhessük magunkat az adott személy (vagy épp állat) gondolkodásába és érzéseibe. Ugyanez igaz a többi történetre is, ahol megjelenik a szegénység, a testi rendellenességgel járó hátrányos megkülönböztetés, a családon belüli erőszak és lelki terror problémája vagy épp a társadalmi elvárások börtöne, amelyből sokak számára még mindig úgy kell kitörni egy jobb élet reményében. Ezek közül avattam több kedvencet is, például Óriásölő Margeretet, aki egyszerű konyhalányból hőssé akart válni vagy épp Trivadart, a háromfülű nyulat. Ami kicsit szerintem kilógott a történetek közül, az A boszorkány meséje volt, ami bár fantasztikus eredettörténete a Jancsi és Juliska gonosz boszorkájának, mégis egy vérbeli, igazi felnőtt-mese.

Hiába az ellenségesség és elutasítás, szívből szeretném, ha mindenki maga venné kézbe a kötetet, mindenki maga venné a fáradtságot, hogy elolvassa és véleményt alkosson utána. Szeretném, ha picit nyitottabbá válna a társadalom, legalább annyira, hogy először nem ledarál és eléget egy könyvet, hanem elolvas, esetleg még el is gondolkodik rajta és utánanéz annak, hogy mit is próbál elpusztítani. De ami legfontosabb, hogy fantasztikus lenne, ha megismerkedne olyan hús-vér emberekkel, akik a kötet szereplőinek a javát adják. Ez lenne a legfontosabb, hiszen akkor láthatnák csak igazán, hogy kiknek az életén is tapos most a társadalom, hogy lássa, nincs különbség köztünk, nem gondolkodunk, nem érzünk másként, de mégis van, amin nem lehet változtatni. Ahogy mondani szokták… Love is love! 🙂

Kedvenc idézetek:

Mindenki megérdemli, hogy magához hűen éljen.

Sírj csak, nyugodtan! A könnyek gyógyítanak, erőssé tesznek.

Van, hogy a mesék nem ott kezdődnek, ahol kezdődniük kellene, hanem ott, ahol egy másik véget ér.

Ha felkeltette az érdeklődésed a könyv, akkor megrendelheted innen!


Nyelv: magyar
ISBN: 9786150089287
Magyar megjelenés: 2020.
Kötésmód: keménytáblás
Illusztrációk: Bölecz Lilla
Oldalszám: 180
Kiadta: Labrisz Egyesület

A művek szerzői: Molnár Krisztina Rita, Gangl Eszter, Lakatos István, Tompa Andrea, Gimesi Dóra, Kiss Judit Ágnes, Kertész Edina, Ruff Orsolya, Kovács Brigitta, Finy Petra, Csehy Zoltán, Harka Sára

Fülszöveg:

A kötet történeteiben ismert mesék újraírt változatait alkották meg a szerzők olyan hősökkel, akik valamilyen stigmatizált vagy kisebbségi csoporthoz tartoznak. Kilenc jól ismert szerző és nyolc új alkotó meséje került a gyűjteménybe, melyben többek között roma Pöttöm Pannával, meleg Hamupipőkével, sárkányölő pincérlánnyal, háromfülű nyúllal, mélyszegénységből, bántalmazó családból érkező és örökbefogadott gyerekhősökkel találkozhatunk. A tizenhét kortárs szerző friss meseátiratai azokat is megszólítják, akik nehezebben találják a helyüket a világban. Megerősítenek abban, hogy bár nem vagyunk egyformák és különböző utakat járunk be, de ha megérkezünk, a kapu mindannyiunk előtt nyitva áll.

Nyereményjáték

A mesekönyvben több Grimm mese feldolgozást is találtok, amik nagyon jól sikerültek. A nyereményjáték során a feladatod egyszerű! Az ismert Grimm mese adaptációkból találsz egy képet, neked pedig be kell írnod az adott mese címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A kép:


a Rafflecopter giveaway

Állomások:

Blogturné Klub
11.17 – Sorok Között
11.18 – Nem félünk a könyvektől
11.19 – Readinspo
11.20 – Kelly & Lupi olvas
11.21 – Könyv és más
11.22 – Hagyjatok! Olvasok! blog
11.23 – A Szofisztikált Macska
11.24 – Utószó
11.25 – Spirit Bliss oldala – Sárga könyves út

Szólj hozzá!

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük