Az Agave Könyvek kiadásában megjelent Obscura nemcsak az űrbe kalauzol el minket, hanem az emberi természet legsötétebb bugyraiba is, egyszerre elgondolkodtató és elborzasztó, megvan benne a sci-fi regények izgalma és a pszicho-thrillerek nyugtalanító légköre. Tartsatok velünk és vegyetek részt a játékban, hogy esélyetek legyen megnyerni a könyv egy példányát!

Úgy tartja a mondás, hogy aki nem tanul a történelemből, az arra ítéltetik, hogy újra átélje. Szerintem ez baromság. Az emberiség sosem tanult a múltból, ahhoz túlságosan haragtartó. Az erőszak és a gyűlölet az emlékezés miatt létezik a mai napig. Ezért törnek ki a háborúk. Ez a világ legördögibb köre.

Vélemény:
Hogy pusztán véletlen műve-e az Obscura idei megjelenése, annak csak az Agave kiadó lehet a megmondhatója, mindenesetre nem is lehetne aktuálisabb Joe Hart 2018-ban megjelent regénye, amelynek egyik központi mozgatórugója egy halálos kór, mely járványszerűen söpör végig a bolygón. Természetesen csak kis szeletét jelenti ez a nagy egésznek, és éppen ezért örülök is, hogy nem tántorított el semmi keserű érzés magától a könyvtől, ami a borítójával persze újra azonnal le is vett a lábamról. Sajnálom, igen, de hát néha én magam is felszínesen választok… 🙂

A nem túl távoli jövőben járunk a történetünk kezdetén, amikor is (ahogy már említettem) az emberiséget egy újabb gyógyíthatatlan járvány sújtja, az úgynevezett Losian-kór. A betegség bárkit megtámadhat, s a kezdeti emlékezetkieséseket dühkitörések követik, majd elmebaj és végül halál. A gyors lefolyású betegséget kutatja történetünk főhőse is, dr. Gillian Ryan neuroradiológus, aki korábban már elvesztette férjét a kórban, s akinek most a lánya miatt válik újra mindennél fontosabbá az ellenszer megtalálása. A remény azonban egyre fogy, ahogy megvonják tőle a kutatási támogatást, de a megoldás váratlanul mégis kopogtatni kezd az ajtaján: a NASA felkéri, hogy járjon utána az egyik űrállomásukon megjelenő kórnak, ami az előzetes ismeretek alapján csakis a Losian lehet, cserébe tovább finanszírozzák a kutatását. Az űrutazás azonban igen hamar rémálommá válik…

Bár tudom, hogy sokatok a háta közepére se kívánja, hogy egy újabb járványról vagy ahhoz hasonló betegségről olvasson, mégis meg kell hogy mindenkit nyugtassak, az Obscurának csak egy kis szeletét teszi ki maga a kór, amely inkább indikátora a történet számtalan pontjának. Az első oldalak kényelmes tempóban vezetik fel a később következő borzalmakat. Ahogy a történet kinyílik, úgy ismerjük meg dr. Ryan múltját és motivációit, majd sodródunk bele vele egy pszicho-thrillerbe oltott űrkrimibe. Az esendő dr. Ryan egy igen erős húzókarakterré válik, aki a kutatása mellett azzal válik igazán emberivé és esendővé, hogy nem tökéletes, nem szimpatikus és hogy a történet java részében egy függőségtől szinte teljesen eszét vesztett személyként jelenik meg. Az űrállomásig tartó utazás adja meg azt a borzongást, ami a thrillerek sajátja, a hangulat pedig abszolút visszahozza a klasszikus science fiction történetek magányát, amely magányt csak azok érezhetnek, akik egyes egyedül vannak a végtelen, hangtalan és sötét világűrben, távol a lüktető élettől.

Joe Hart elképesztően jól forgatja a tollát, mert mesteri módon adagolja az információkat, miközben végig feszes tempót diktál. A filmszerű képekkel együtt mindez olyan olvasmányossá, a cselekmény izgalmával együtt pedig olyan pörgőssé teszi a könyvet, hogy nagyjából egy ültő helyében végig is olvassa az ember. Azt nem mondom, hogy tökéletes regényről van szó, mert rengeteg érdekes és boncolgatni való témát érint, de végül valahogy ezeket a szálakat nem mindig sikerül összefogni, de a vége így is kerek egész marad. A klasszikus pusztul a Föld, terraformálás, kolonizálás gondolata nálam mindig pontot ér, de ezek a témák éppen azok a részei a történetnek, amik kissé elsikkadtak végül, cserébe viszont számomra abszolút meglepő módon a teleportálás gondolata is helyett kapott.

Érdekes pontjává válik ez a történetnek több szempontból is, hiszen a legoptimálisabb lehetősége lehet az embernek arra, hogy elhagyja a végnapjait számláló Földet. Ami még ennél is érdekesebb viszont, az a teleportálással együtt járó morális, vallási és egyéb kérdések. Az ember sejtről sejtre történő áthelyezése felveti azt a gondolatot, hogy mi tesz bennünk emberré, hogy mit viszünk át magunkkal egy ilyen utazáskor és ami fontosabb, mit hagyunk hátra. Érdekes összefüggésbe hozza ezt a szerző a könyvben szereplő kórral és a tudományosnak tűnő megoldással.

Néha a tudományosság oldaláról valamiféle hiányt éreztem, de mielőtt elmerenghettem volna jobban ezeken a részleteken, addigra máris akcióba, gyilkosságba és menekülésbe csapott át a cselekmény. Hart nem bánt kesztyűs kézzel a szereplőivel, így a legtöbbjüket amilyen gondosan felépítette, olyan érzéketlensséggel szüntette is meg őket egy tollvonással. A vég így egy keserédes happy enddel zárult, amit az epilógus koronázott meg. A néhány oldalas lezárás talán az egyik legkegyetlenebb húzás volt a szerzőtől, mert az ilyen befejezés egyértelműen folytatásért kiált.

Összességében tehát az Obscura ha kissé gyengébben is nyitott, de igen erősen zárt a végére. Nem mondom, hogy az idei legjobb olvasmányom lett, de hogy az egyik legizgalmasabb, az egészen biztos.

Kedvenc idézetek:

Ha van Isten, akkor (…) mi mindnyájan az ő kísérleti nyulai vagyunk, akiket újra és újra kifordíthat.

Az emberi elme végtelen útvesztő, könnyű eltévedni benne.

OLVASS BELE!
vagy
Ha felkeltette az érdeklődésed a könyv, akkor megrendelheted innen!


Eredeti cím: Obscura
Nyelv: magyar
Fordította: Benkő Ferenc
ISBN: 9789634198505
Eredeti megjelenés: 2018.
Magyar megjelenés: 2021.
Kötésmód: puhaborítós
Oldalszám: 336
Kiadta: Agave Könyvek

Fülszöveg:

2028-at írunk, és a világot egy új megbetegedés sújtja. Eleinte enyhébb emlékezetkieséseket, majd később dühkitöréseket, végül elmebajt és halált okoz. A Losian-kórnak elnevezett betegség gyors lefolyású, és a rövid távú modellezések szerint elterjedésében hamarosan meghaladja az Alzheimert.

Dr. Gillian Ryan neuroradiológus a Losian-kór egyik fő kutatója, területének legkiválóbb alakja. Az orvosi elhivatottság mellett különösen nagy a tét számára, hogy megfejtse a betegséget kiváltó okot, és megtalálja az ellenszert: a férjét már elvesztette, és hétéves lányánál is jelentkeztek a tünetek, legfeljebb évei lehetnek hátra. Az áttörés azonban a rengeteg munka és kísérlet ellenére elmarad, és megvonják tőle a kutatási támogatást.

Nem sokkal később azonban váratlan megkeresést kap a NASA-tól: az egyik titkos űrállomásukon felütötte a fejét a Losian-kór. A diagnózis elsőre lehetetlennek tűnik, de a legénységen jelentkező tünetek kizárnak minden más lehetőséget. A szervezet felkéri Ryant, hogy tartson egy speciális alakulattal az űrbe, és fejtse meg a betegséget. Cserébe a kutatásának korlátlan finanszírozását ígérik neki.

Az utazás azonban hamar rémálommá válik, a küldetést megmagyarázhatatlan és erőszakos események szakítják félbe. Minden kérdésessé válik – a küldetés igazi célja, a legénység indítéka és a végtelen űr gyilkos titkai.

Joe Hart a lebilincselő tudományos-fantasztikus kaland és az agyfacsaró lélektani thriller e keverékével nemcsak a világűr végtelen titkairól lebbenti fel a fátylat, hanem az emberi lélekben megbúvó még sötétebb ismeretlenről is.

Nyereményjáték

Mivel a könyv főszereplője, Dr. Gillian Ryan egy neuroradiológus, mostani játékunkban a Magyar Neuroradiológus Társasággal kapcsolatos kérdéseket hoztunk nektek. A feladatotok annyi, hogy a társaság weboldalán talált információk alapján a helyes válaszokat beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő soraiba.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Kérdés:

Ki a társaság elnöke?

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

Blogturné Klub
05.19 – Flora the Sweaterist
05.20 – Nem félünk a könyvektől
05.23 – Könyv és más

Szólj hozzá!

Szólj hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük