A Jelenkor Kiadó a Menny és pokol trilógia után újabb csodás kiadásban hozta el Jón Kalman Stefansson regényét, az Ástát. Ez a regény egy igazi lélekkirakós; apró kis puzzle darabok mentén épül fel a történet, amelyben nem történik más, csak az élet, amelyhez Izland összetéveszthetetlen hangulata adja az aláfestést. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével és nyerjetek egy példányt a könyvből!
Az a fontos, hogy kiálljuk most ezt a vihart, jön még jó idő. Átvergődünk a tajtékzó hullámokon, nem tehetünk mást. Így élünk. Minden jobb lesz egyszer. És kitavaszodik.
Vélemény:
Ha megkérdezné valaki, hogy ki a kedvenc kortárs szépirodalmi íróm, akkor gondolkodás nélkül rávágnám, hogy Jón Kalman Stefánsson, annak ellenére is, hogy eddig csak A halaknak nincs lábuk című könyvéhez volt szerencsém és mégis… Stefánsson stílusa, a keze nyomán megelevenedő izlandi milliő, a szereplői által megelevenedő életutatok egészen lebilincselőek. Nem volt kérdés hát, hogy folytatnom kell a vele való ismerkedést…
Ásta maga a szeretet. Legalábbis a neve erre predesztinálná, de a személyisége, a helyzete közbeszól. A kötet az ő életét követi végig a fogantatásától kezdve egészen a jelenig, idős koráig. Valójában iszonyú nehéz szavakba öntenem a történetet, mert az egész nem lineáris, nem egy hagyományos életrajzi jelleggel megírt regény, hanem gondolatfoszlányok, emlékek, levéltöredékek által alkotott egész. Nehéz megfogni, ahogy nehéz elcsípni a gondolatokat is, hiszen mire megragadnánk, már ki is csúszott a kezünkből, tovasiklott, hogy egy másik töredék kerüljön hirtelen elénk. Ilyen mozaikdarabkákból rajzolódik ki Ásta élete, ismerjük meg az őt leginkább meghatározó első szerelmet, s követjük végig sorsának alakulását úgy, hogy nem csak az ő, de az édesapja és egy titokzatos író szemén keresztül is egyre több szál feslik fel. Mintha tintát cseppentenénk a tejben, úgy terjed mind jobban, terül szét Ásta világa, szép lassan nyílik ki, akár egy szégyenlős virág.
Ezt teszi az emberrel Stefánsson írása. Költőiségre ragadtat, mert ez az ember egyszerűen nem képes az átlagosra. Hiába a néhol profán, nyers testiség és szexuálitás, Stefánsson mindezt szépirodalmi magasságokban, költőiségével kompenzálja. Éppen olyan, mint Izland maga, hol durva és kegyetlen, kemény és erőt próbáló, de mégis gyönyörű, érintetlen és igazán egyedi. Szívesen kiidézném nektek az könyv java részét, mert minden mondata, minden szava a legelemibb, legtermészetesebb módon, mégis líraian festi meg azokat a gondolatokat, amiknél minden szépirodalom esetében szívesen elidőzünk, így az élet értelméről, az örömök kereséséről, hogy éltünk-e igazán, hogy szerettünk-e igazán?
Őszintén? Biztosan nem fog mindenkinek tetszeni az Ásta, de ha belekezd az ember, nagyon nehezen tudja majd letenni. Bajban lennék, ha meg kellene fogalmaznom, hogy ez miért van így. Stefánsson röviden és tömören, de rettentő velősen is mesél, pontosan tudja, mikor fejtsen fel egy újabb szálat, mikor kezdjen bele egy újabb gondolatba, amit aztán ott hagy nekünk, hadd rágódjunk csak rajta, ő pedig közben megy is tovább, s húz maga után bennünket is.
Hogy ezért e vagy sem, a legjobban azokat a részeket kedveltem, amikor Ásta leveleit olvashattam. Talán azért, mert ezek voltak a legbiztosabb pontjai a történetnek, nem az illékony gondolatok és emlékképek sokasága. A kitárulkozása ellenére sem kedveltem meg Ástát végül, valahogy mintha gyermek maradt volna egy olyan világban, ahol fel kellett volna nőnie.
Természetesen meg kell említenem, hogy Stefánsson nagy erőssége az is, ahogyan Izlandot ábrázolja. Lehet csak elfogódottság ez részemről és annyi kép után a képzeletem szüleménye, de mindig olyan gondosan festi le a zord és csodás vidéket, a szigetország kettősségét, hogy úgy érzem, én magam is ott vagyok, részese vagyok a történetnek, s már-már megérinthetem a jeges tájat.
Összességében ezúttal sem csalódtam Stefánssonban. Imádom, imádom a történeteit, imádom a stílusát és alig várom, hogy még többet olvashassak tőle. Tegyetek így ti is!
Kedvenc idézetek:
Az ember nem élhet úgy, hogy ne kövessen el hibát, ezt ne felejtsd el, egyszer mindannyian vétkezünk, hibázunk, rosszul bánunk még azzal is, akit szeretünk. De nem ettől függ, milyen emberek vagyunk, hanem attól, hogy hogyan kerekedünk ezen felül. Légy önmagad, légy őszinte, akkor az ember kihúzhatja magát, mindegy, hogy alakulnak a dolgok.
Aki megnyílik mások előtt, az sebezhetőbb. Aki leleplezi magát, annak vége.
Ha felkeltette az érdeklődésed a könyv, akkor megrendelheted innen!
Eredeti cím: Saga Ástu
Nyelv: magyar
Fordította: Egyed Veronika
ISBN: 9789635180745
Eredeti megjelenés: 2017.
Magyar megjelenés: 2021.
Kötésmód: puhaborítós
Oldalszám: 516
Kiadta: JelenkorFülszöveg:
Ásta. Reykjavíkban az 1950-es évek elején ezt a nevet adja Sigvaldi és Helga másodszülött lányuknak. „Ásta léte a szeretetből fakad, és szeretetben nevelkedik majd” – gondolják a szülők, hiszen a kislány az izlandi irodalom egyik nagy hősnőjének nevét viseli, ráadásul az ást szeretetet jelent.
Azonban az idill nem sokkal később szertefoszlik: Helga elhagyja férjét és lányait. Ásta nevelőanyához kerül. Mamácskával egészen a kamaszkor beköszöntéig csendesen élnek, ám ekkor a lány nyugtalanná, pimasszá és izgágává válik. Egy iskolai incidens után, tizenhat évesen a fővárosból egy tanyára küldik, hogy ott töltse a nyarat. Itt, a Nyugati-fjordokban talál rá először a szerelemre Jósef oldalán. Ez az új érzés segíthet Ástának, hogy áttörje a gátakat, és beteljesítse sorsát, amit a nevében hordoz.
Ez a lírai, érzékeny, sok hangon megszólaló új Stefánsson-regény – mely kirakósként áll össze a szereplők emlékeiből és az érzéseikhez kapcsolódó költői asszociációkból – egyszerre szól a szeretet sürgető vágyáról és az arra való képtelenségről. Ahogy a Deutschlandfunk írta: olyan ez a könyv, mint egy szomorú Chet Baker-jazzballada.
Nyereményjáték
Játékunkban izlandi szerzők könyveit keressük. Minden állomáson találtok egy idézetet, írjátok meg, hogy melyik izlandi szerző melyik könyvéből származik.
(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Az idézet:
Azt hiszem, a boldogság titka az, hogy ne firtassuk, ki hová igyekszik. És ilyen értelemben talán csakugyan boldognak mondhatom magamat, mert természetesnek érzem, hogy mindenkit azon az úton segítsek előre, amelyiken elindult.
… mindenkinek meg kellene engedni, hogy a maga kedve szerint élhessen, amíg másokat nem akadályoz abban, hogy ugyanezt tehessék.
a Rafflecopter giveaway
Állomások:
Blogturné Klub
06.09 – A Szofisztikált Macska
06.11 – Könyv és más
06.13 – Nem félünk a könyvektől
